Tormafölde község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Lenti kistérség
Lakosság: 425 fő
Terület: 18.86 km²
Népsűrűség: 22,53 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 92

Fekvése

Tormafölde a Kerka partján, Lentitől 13 kilométerre található. A község az ősmura völgyében, a Zalai dombság peremén helyezkedik el, nyugaton a Kerka patak határolja. Az írásos emlékek előtt ezt a területet összefüggő erdők borították. Később a jobbágyok, zsellérek letelepítésével megkezdődött az erdők irtása. A Vétyempuszta közelében szinte hegyvidékre emlékeztető relifek és őshonos bükkös fogadja a természeti szépségeket kereső látogatót.

Története

A település neve a török eredetű "torma" szóból ered, mely a középkorban gyakori személynév volt. Tormafölde nevével írásos alakban először a Zsigmond király által 1397. július 3-án a tizedek tárgyában kiadott oklevélben találkozhatunk. 1403-ban Szécsisziget tartozékaként tűnik fel. 1523-ban Ákosházay Sárkány Bernát és Felső- Lendvai Szécsy Tamás osztozott rajta. Az ő földjüket Szapolyai János elvette, s Szentgergeky Bakach Sándornak adományozta. 1591-ben Széchy Tamásnak juttatják a területet, de már 1598-ban öt kis birtokosé a falu. A török portyázók rendszeresen megjelennek a térségben, s adót követelnek, harácsolnak, fosztogatnak. Néha pedig a végvári katonák okoztak kárt. 1684-ben birtokosa gróf Széchy Péter. 1690-ben Szapáry Péternek adták el a várat az összes területtel. A korabeliek úgy tudták, hogy Tormaföldén volt plébániatemplom, Keresztelő Szent Jánosról elnevezve. A XIX. század második felében a közeli Vétyemben az erdő fájára települve rövid ideig kis üveghuta működött, termékeinek néhány darabját gondos helytörténészek megmentették. 1896-ban az egész falu leégett, a zsuppos füstöskonyhás épületeket már nem építették újjá. Csak a harangláb maradt meg sokáig mementónak a falu múlt századi életéből. A modern közigazgatás megszervezésekor a falu a letenyei járáshoz került. Ekkor már Vétyem a területe volt. A legnagyobb birtokosok herceg Eszterházy Pál és gróf Andrássy Sándor voltak. A budafai és lovászi olaj megtalálása a község lakóinak is kedvező volt. Nagyon sokan találtak megélhetést az új munkahelyeken. Német tervek alapján, a két szénhidrogénmező között félúton, gázzal üzemelő villamos erőművet kezdtek el építeni, mellette pedig lakótelep is épült. Az erőmű elkészült falai ma is állnak. A második világháború alatt súlyosabb harcok nem voltak, a falu azonban 21 embert veszített el. Az 1960-as években elindult egy lassú, de folyamatos elvándorlás, ami később felerősödött. A munkahelyek utáni költözés miatt az aktív korosztályok csökkentek, így a falu elöregedett. A község a Lovászi székhelyű közös fenntartású körjegyzőséghez tartozik. Jelenleg 429 fő lakik a településen.

Nevezetességei

A technikai sportok szerelmesei számára egy nemzetközi versenyeket is rendszeresen lebonyolító motorcross pálya üzemel. Akiknek a csendes meghitt erdei séták okoznak örömöt, azoknak a Vétyem-i ősbükkös árnyas gyalogútjai nyújthatnak feledhetetlen élményeket. Az ősbükkös magterületének egy része az erdészeti szakma kezdeményezésére már 1976 óta védett terület. Az erdőrezervátum területén a zalai flórajárásra jellemző dél-dunántúli bükkös erdőtársulás található. Jellemző növénye a zalai bükköny. Az erdőrezervátum teljes területe a Magyar Állam tulajdonában és a Zalaerdő Rt. kezelésében van.

Következő községek

További községek